Csak egy kis szex és más semmi?

Míg az ókorban a katonák a feleségeiket vitték a harcmezőre, hogy kielégítsék szexuális igényeiket, addig néhány száz évvel később már hivatásos örömlányok látták el ezeket a feladatokat. Ha háború a téma, sok ember egyből abba gondol bele, hogy vajon a sok összezárt férfi hogyan is elégül ki úgy, hogy közben nem lesznek homoszexuálisok.

Az első világháborúban (1914-18) komoly problémát jelentett a harctéren teljesítő katonák szexuális életének normál mederbe terelése. A csapatkórházak fele nemi betegekkel volt tele, számuk évente elérte a minimum 700.000-es létszámot is. A legtöbb esetben a férfiak otthonról vitték magukkal a fertőzéseket és nem a fronton szedték össze. Az Osztrák Magyar Monarchiában nagyon durva statisztikák voltak a nemi betegekről. 1000-ből 68 férfi még 18 évesen elkapott valamit, míg a nőknél 1000-ből 91 már kb. 13-14 évesen összeszedett egy betegséget.

Az orvosok az önmegtartóztatást javasolták, ám 4 évig cölibátust tartani lehetetlen feladat volt, így a hadügyminisztérium bevezette a hivatalos tábori bordélyházakat.

Egy másik ok is szerepet játszott a bordélyházak bevezetésében. A katonák elkezdték hamisítani a szifilisz tüneteit. Történetesen ez a betegség 2-3 hét alatt gyógyítható, ám ez az idő a harctéren életet is menthetett. A bőrük alá paraffint injekcióztak, amitől a szifiliszhez hasonló fekélyek keletkeztek a bőrükön, vagy direkt megfertőzték egymást a társaikkal.

Milyenek voltak a katonai bordélyok?

• Rendkívül szigorúan szabályozták ezeket, a hadügyminisztériumban külön felelőst neveztek ki hozzájuk.
• Minden gyalog- és lovashadosztály mellé 1 bordély járt. Ezek általában a harctért közelében jöttek létre, vasúti vagonokból, cirkuszi kocsikból vagy falusi házakból kialakítva.
• Minden egyes bordélyház sorszámmal lett ellátva és rengeteg szabályt kellett betartani az ide látogatóknak

Szabályok:

• Kötelező volt az óvszer használata! A Neosalversan óvszert használták, aminek az ára 20 fillér volt, de nagyon silány minőségű.
• Kötelező volt a megfelelő higiénia is, így minden bordélyban kellett lennie egy bidének, valamint hipermangánoldatnak is.
• Az örömlányok egyenruhát kellett viseljenek, ami nagyon hasonlított az ápolónők ruhájára. Kaptak tartós fehérneműket is, amiket természetesen a munka alatt nem kellett viselniük.
• Tilos volt az alkoholfogyasztás!
• A prostituáltak komoly kritériumoknak kellett, hogy megfeleljenek: nem lehettek 18 évnél fiatalabbak, terhesek, szüzek, házasok és gyenge testfelépítésűek.
• A bakáknak rendszeres szűrővizsgálatokon kellett megjelenniük. Amikor eltávot kaptak és mikor visszatértek a frontra akkor is meg kellett vizsgáltatniuk magukat. Ezt maguk között csak „farokparádénak” hívták.

Tarifák:

A prostituáltaknál csak lefelé vezetett az út. A tiszti prostikból egy idő után már csak alacsonyabb beosztású lányok lehettek, akiknek az I. és II. osztályú legénységet kellett kiszolgálniuk.

A tiszteknek 30, 60 de akár 120 perc is járt egy örömlánnyal, míg a közkatonáknak csak 15 percet engedtek.

Ingyen semmi sem volt, még a tiszteknek sem! Nekik 10, a bakáknak pedig 3 koronát kellett fizetniük a szolgáltatásokért és a szórakozásért.

Ami sok, az sok…

A „másodosztályú” prostituáltaknak napi 12 embert kellett kielégíteniük, ám gyakran 100 alkalommal is készen kellett állniuk, így nem meglepő, hogy a legtöbben teljesen tönkrementek. Nemcsak fizikailag, de pszichésen is. Erre egy szabály volt: Ha a nő már semmire sem alkalmas, akkor égő vassal megbillogozták a fenekét, direkt megfertőzték, hogy így az ellenséghez küldjék őket.

Terhesség, védekezés nőknél? Ugyan…

A munka során a nők nem védekeztek a nem kívánt terhesség ellen, így nem csoda, hogy megtörtént a baj. Az első pár alkalommal még megszülték a gyereket, majd dajkának adták, így nem kellett velük foglalkozniuk, de később már a dajkák se etették a gyerekeket, így meghaltak. A nők a szexuális együttlétek során folyamatosan méhgyulladásban szenvedtek, így később már nem is tudtak teherbe esni.

Forrás: origo.hu

Szerző: Zsidákovits Lulu Dóra